Kedves naplóm! Mindig elhatározom, hogy mostantól szépen, rendszeresen fogok majd írni ide valamit, aztán rendszeresen közbejön ez vagy az. Ami csak azért szomorú, mert a fejem állandóan annyi gondolattal van tele, ami a témákat illeti, hogy lassan túlcsordul. Emellett tudom, hogy sok haszna van az…

A helyzet az, hogy a legeslegelső blogomat már nem emlékszem pontosan, mikor indítottam, de legalább 14-15 éve. Kipróbáltam mindenféle platformot hozzá; volt Msn space(?), aztán LiveJournal, egy ideig saját freewebes oldalon WP motorral, aztán évekig kitartottam a Blogger mellett, míg végül tavaly…

- Nem vagyok depressziós, nem vagyok depressziós, nem vagyok… - ismételgetem magamban, mintha azzal, hogy e szavakkal nyugtatom magam, meg nem történtté lehetne tenni bármit is. - Nem vagyok depressziós! - hangsúlyozom most hangosan kimondva a tükörképemnek is, akire kábán nézek a fürdőszobában,…

Közeleg az év vége, ilyenkor talán akaratlanul is eszébe jut az embernek a számadás, a visszatekintés. Esetleg még maradt néhány terv idénre, néhány befejezetlen feladat erre a megmaradt pár hétre. Ami engem illet, az előbbi kijelentés biztosan igaz rám. Hosszú út van mögöttem, sok-sok zsákutcával,…

Gyermekkorom óta az egyik kedvenc hobbim az olvasás, amennyiben ez annak nevezhető. Vagy inkább már afféle lételemnek? Alapvető szükségletnek? Inkább. És ha már változás, akkor éppen most fejeztem be egy könyvet, ami éppen erről szól, kifejezetten szokatlan formában.  A könyv szerzője Liane…

Megérkezett a nyár, közeledik a sok-sok színes program, talán több is, mint amit az eddigi években összesen terveztem. Lesz például nemsokára könyvfesztivál, aztán néhány esküvő, Balaton, grillpartik, kirándulások, koncertek, szülinapok, évforduló. Mindez most kevésbé érdekes, inkább az az izgalmas,…

De miért pont kockáspapír? Valójában a kockáspapír nekem a változástól való félelem szimbóluma. Ennek az oka pedig az, hogy egy multinál dolgozom ugyan, de még itt is annyira nehezen kezel mindenki mindenféle változást, hogy ha nem tapasztalnám, talán el sem hinném. Így aztán, mikor éppen egy új…

Mármint a blogot. Se.  Illetve semmi mást se kezdj el, mert úgysem sikerülhet. Folyton belevágnál valami projektbe, hogy divatos kifejezéssel éljek, ez persze lehet bármi - új vállalkozás, életmódváltás, utazás, könyvírás, festés - mindegy, úgysem fog működni.  - Neked miért sikerülne? - kérdem ma…